IRODALOM TÉTELEK
|
Vörösmarty Mihály – Szózat Vörösmarty Mihály 1855-ben született Kápolnásnyéken, elszegényedett nemesi családból. Fordulópont következik be életében, amikor 1817-ben meghalt apja. Ekkora házitanító lesz a Perczel családnál, ahol reménytelenül beleszeret Perczel Etelkába. Azért van szüksége a házitanítói állásra, mert az egyetemen filozófiát és jogot tanul így önerőből fenntarthatja magát. 1824-ben tesz ügyvédi vizsgát. A sikert a következő évben megjelenő Zalán futása c. honfoglalási eposz hozza meg számára. Ezután az írásból akar megélni. Folyóiratokat szerkeszt, drámákat ír és fordít. Élete fő művét, a Szózatot 1836-ban írja meg. Megnősül, felesége Csajághy Laura 20 évvel fiatalabb nála. A forradalom híve, a március 15-ei események során Kossuth irányzatához csatlakozik. Szörnyű kudarcként éli meg a forradalom bukását. Egy ideig bujdosnia kell majd önként feladja magát és kegyelmet kap. Mindez fizikailag és lelkileg is megviseli, pesszimistává válik. Élete folyton változik, Kápolnásnyékről Pestre költözik. Gyógykezeltetni akarja magát, mert kiderül, hogy vérbaja van, de váratlanul meghal 1855-ben. Életének utolsó 5 éve lassú haldoklás volt. Temetése néma tüntetés a Bach-rendszer ellen. Lírája: alapvetően lírai alkat volt, első sikerét mégis egy epikus művel aratta. Ez a Zalán futása c, honfoglalási eposz. 1836-ban készült el második nemzeti énekünk, a Szózat. Keletkezési körülmények: válságos történelmi időszakban írta a költő a rendületlen hazaszeretetre való felhívását. A bécsi kormány feloszlatta a magyar parlamentet és felségsértési pereket indított az ellenzék képviselői ellen (Wesselényi, Kossuth). Műfaja: óda. A vers szónoklatszerű, a magyar nemzethez intézett felhívás tartalmazza a szónoklás elemeit. Az első 2 versszakban megfogalmazza a tételt, ezt a 3-12. versszakig érvekkel támasztja alá majd a 13-14. versszakban megismétli a tételt. Szerkezete: 1-2. vsz.: keretversszakok, E/2 számú felszólítást tartalmaznak. A megszólított lehet maga a költő ill. a magyar nemzet. Metaforákkal fejezi ki, hogy mit jelent a haza az egyén számára: bölcsőt és sírt azaz születést és halált. Az országhatárokon kívül nincs helye magyaroknak, tehát a haza mely befogad szemben a nagyvilággal, mely kirekeszt. A Himnusz Istenével ellentétben itt a sors irányítja az ember életét. 3-5. vsz.: a hősi, küzdelmes múltat mutatja be. A sors igazságtalanságával szált szembe Árpád, a Hunyadiak és minden hős, aki a szabadságért harcolt. A 3-4. versszakban anaforát (minden sor ugyanazzal a szóval kezdődik) találunk ill. alliterációt használ. 6. vsz.: a múltból a jelenbe vált de itt a jelen a múlt egyenes folytatása. Diadalnak tekinthető az, hogy a magyar nemzet meg tudott maradni a szenvedések és veszteségek ellenére is. 7. vsz.: innentől kezdve a jövő idő dominál. Nemzete nevében az emberiséghez fordul – jogunk van helyhez a népek nagy családjában és jogunk az ezerévi küzdelem miatt lehet. Tulajdonképpen történelmi igazolást kér. 8-9.vsz.: anaforikus szerkesztésű: „az nem lehet”. Tiltakozást fejez ki, küzd a múltbeli szenvedések hiábavalósága ellen, tagadja az áldozatvállalások értelmetlenségét. 10. vsz.: hiszi, hogy szükség eljövetelre. Ismétli a versszakkezdő tagmondatot s ezzel nyomatékosítja a reményt. Vallásos motívum, hogy százezrek imádkoznak Istenhez a jobb kor eljöveteléért. 11-12. vsz.: a nemzethalál látomását tartalmazza, mely nagyszerű, mert a jövőért áldozatot vállaló nemzet bukása tragikus, elismerést érdemel. Monumentális gyászszertartást lát, gyászoló milliók állják körbe a sírgödröt, amely elnyelte a magyar nemzetet. Siratják a halottat, ami a nemzet. 13-14. vsz.: az első vsz-ban változtatott, a másodikat azonban változatlan formában ismétli meg. A kezdeti felszólítás paranccsá erősödött, az eddigi versszakokban felsorolt balszerencsék után leszögezi, hogy elengedhetetlen a hazához való hűség, a megpróbáltatások vállalása sőt a halálé is. A haza metaforái: „éltetőd”, „hant”. Versformája: skót balladaforma (Arany János – A walesi bárdok) – félrímes, rímképlete XAXA, soráthajlásokat tartalmaz, ami a költői én zaklatottságára utal. Második nemzeti énekünket Egressy Béni zenésítette meg. LETÖLTÉS
|
| |||||||